dr Járay Balázs

„Abban az időben, amikor végeztem az orvosi egyetemen, elég nehéz volt elhelyezkedni: volt nagyjából 350 végzős orvos és körülbelül 20 budapesti álláshely. Jelentkeztem néhány helyre, például a kardiológiai intenzívosztályra is, de oda – a megfelelő összeköttetések nélkül – nem sikerült bekerülnöm. A patológiai pályára viszont valamiért nem igazán jelentkeztek a végzős orvosok, így aztán úgy döntöttem, hogy ezt az utat választom, hiszen nagyon jó szakmai alapot ad, ha egy orvos néhány évet patológusként dolgozik. Ekkor még továbbra is úgy gondoltam, hogy később majd a kardiológiai intenzív osztályra szeretnék menni, de aztán annyira megszerettem a patológiát, hogy ezen a területen maradtam” – mondja Járay Balázs patológus, a citopatológiai vizsgálatokat végző Medserv Kft. (új nevén Eurofins Medserv Kft.) alapítója és ügyvezetője.

Egy alapvetően fontos képesség: a vizuális mintázatok felismerése

„Az első munkahelyem az ORFI-ban volt, ahol igyekeztem minél alaposabban elsajátítani a szövettani diagnosztikához szükséges tudásanyagot. Ez a tudásanyag meglehetősen terjedelmes, és sokat gondolkodtam akkoriban azon, hogy hogyan tudok majd végül mindent megtanulni. A szövettani diagnosztikai vizsgálatok elsajátításában nagyon sokat segített, hogy gyermekkorom óta vizuális típus vagyok: tizenéves koromban nagyon sok képzőművészeti albumot nézegettem, és képes voltam a klasszikus festményeket azok részleteiből, fejből felismerni. Ezt a képességemet később nagyon jól tudtam hasznosítani a patológiai szövettani diagnosztikában, hiszen ez a munka nagyon jelentős részben a vizuális mintázatok felismeréséről szól: ránézünk a szövettani mintára, feldolgozzuk a látottakat és asszociáljuk hozzá azt a tudást, amit évek alatt elsajátítottunk. Az orvosi tankönyvekből rengeteg elméleti, lexikális tudást lehet szerezni, egy igazán jó patológusnak azonban vizuális memóriával is rendelkeznie kell” – mondja Járay, aki a patológiai munka mellett továbbra is szeret művészetekkel foglalkozni, és a Kórházak Anno Facebook oldal adminisztrátoraként a történelmi Magyarország kórházainak korabeli képeslapjait is összegyűjtötte.

Rossz minőségű minták helyett ultrahangvezérelt mintavétel

„Hamarosan beleszerettem a szövettani diagnosztikába, és az ORFI-ban – ahol akkor ketten dolgoztunk rezidens orvosként Tanka Dezső professzor keze alatt – két év elteltével már én végeztem a rutin szövettani diagnosztikai vizsgálatokat, természetesen a megfelelő szakmai felügyelet alatt. A létező egyik legnehezebb területtel, a csont- és lágyrésztumorok szövettani diagnosztikájával kezdtem foglalkozni, ami jó szakmai alapot teremtett a későbbi munkámhoz: a csont- és lágyrésztumorok előfordulása viszonylag alacsony és ma is csak kevés helyen foglalkoznak ezeknek a daganatoknak a szövettani diagnosztikájával. Egy idő után a nőgyógyászati kenetek kiértékelését is rám bízták, amelyekből aztán évente nagyjából 1000-1500 vizsgálatot végeztem el. Ugyancsak én kezdtem el foglalkozni a pajzsmirigyből vett citológiai minták kiértékelésével, ami a csont- és légyrésztumorok diagnosztikájához hasonlóan szintén nem volt könnyű feladat, ezek ugyanis jellemzően igen rossz minőségű minták voltak akkoriban” – emlékszik vissza a patológus szakember.

„Szerettem volna elérni, hogy minél jobb minőségű keneteket kapjunk, ezért több kórházzal, köztük az Országos Onkológiai Intézettel és a Flór Ferenc Kórházzal is felvettem a kapcsolatot. Elértem, hogy engem is bevonjanak az aspirációs citológiai mintavételi folyamatokba, és a tapintásos vizsgálatok mellett a korábbiaknál jóval pontosabb mintavételezést biztosító ultrahangvezérelt mintavételi folyamatok is fokozatosan bevezetésre kerültek. Mindennek köszönhetően érezhetően javulni kezdett a patológiai diagnosztikai pontosság azokban a mintákban, ahol a mintavételezés már ultrahangvezérléssel történt” – mondja Járay.

A páciensekkel való személyes találkozás szinte már egy fél diagnózissal felér

A patológus szakember ezt követően a Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetétől kapott meghívást a citológiai labor kialakítására és vezetésére. „1992-ben, 30 éves koromban kerültem ide, és nagyon örültem a lehetőségnek: hatalmas klinikai anyaggal dolgozhattam, gyakorlatilag az összes tumortípus előfordult itt. Három hónap alatt az egyetemi intézet teljes archívumát átnéztem, majd engedélyt kértem egy ambulancia létesítésére az I. számú Sebészeti Klinikán, ahol a mintavételezést is én magam kezdtem el végezni. Ez annyira jól ment, hogy a sebész szakorvos kollégák idővel le is álltak a mintavételezéssel” – mondja pályájának erről az időszakáról Járay.

„A sikeres szövettani és citológiai diagnosztikai munka egyik alapfeltétele a rutin, vagyis hogy egy szakember az évek során minél több mintavételt végezzen. Szükség van továbbá a megfelelő technológiai módszerekre, köztük főként az ultrahangvezérlésre, amellyel kellően pontossá tehetőek a mintavételi eljárások. A kenetkészítést ugyancsak a megfelelő gyakorlattal lehet csak megfelelően elsajátítani. Ami nagyon fontos még, az a páciensekkel való személyes találkozás, amire az Eurofins Medserv Kft. szakemberei kiemelten nagy hangsúlyt fektetnek: a találkozás mondhatni már egy fél diagnózist ad, hiszen magát az embert is látjuk és beszélgetünk vele, és nem csak a citológiai kenetből próbálunk meg szövettani diagnózist felállítani. A személyes találkozásból rengeteg információt kapunk a páciensről: megtudjuk például, hogy dohányzik-e, fogyaszt-e rendszeresen alkoholt, van-e súlyfeleslege vagy akár valamilyen hormonzavara. Az Eurofins Medserv-nél mindent alaposan átbeszélünk a pácienseinkkel, miközben a korábbi leleteiket is átnézzük: ez egy nagyon fontos eleme az aspirációs citológiai szolgáltatásunknak, ami sajnos nem minden hazai intézményben biztosított jelenleg” – emeli ki Járay.

Az Eurofins Medserv szakemberei a méhnyakrákos esetek döntő többségének okaként ismert humán papillómavírus (HPV) szűrésére is kiemelt hangsúlyt fektetnek: az ARTEMIS egy olyan kombinált szűrővizsgálat, amely a lehető legkevesebb szubjektív elemet (hibalehetőséget) tartalmazza, és a HPV fertőzöttséget is vizsgálja. Az ARTEMIS méhnyakrákszűrés három egymást kiegészítő tesztből áll: egy DNS vizsgálaton alapuló hrHPV kimutatásból, a citológiai kenet mikroszkópos patológiai vizsgálatából és egy biomarkervizsgálatból, amely alkalmas a progresszív rákmegelőző állapot kimutatására. „A citológiai vizsgálat nem mutatja ki a HPV vírust, csak a fertőzöttségre utaló sejtelváltozásokból következtet annak fennállására. Feltéve, hogy ezek a jelek már megjelentek, és a megfelelő helyről vették a kenetet. Ezt a problémát küszöböli ki az ARTEMIS vizsgálat, hiszen itt HPV kimutatása is megtörténik a mintából. A hrHPV kimutatás segítségével kiszűrhető az a nagyjából 30%-nyi nőpáciens, akik – negatív citológiai leletük ellenére – fokozottan veszélyeztetettek a méhnyakrák szempontjából.”

Százezer feletti ultrahangvezérelt biopszia az elmúlt több húsz évben

„A Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikáján dr. Winternitz Tamással kezdtem együttműködni, aki egy nagyon jó sebész és ultrahangos szakorvos. Minden olyan páciensnél, akinél például nem jól tapintható pajzsmirigygöb vagy emlőtumor, illetve ciszta volt jelen, ultrahangvezérelt mintavételt kértem. Az ultrahangvezérlés rendkívüli módon megnövelte a mintavételezés pontosságát, így a székhelyünket néhány hónapon belül szinte teljesen áttettük az ultrahangvizsgálóba. 1993 óta több mint 100 000 ultrahangvezérelt biopsziát végeztünk el, ami – tekintve, hogy a patológusok körében az elmúlt több mint két évtizedben továbbra is a tapintásos vizsgálatok domináltak – kiemelkedő teljesítménynek számít hazai és világviszonylatban egyaránt. A cégünk hatalmas előnye a többi patológiai szolgáltatóval és patológiai kórházzal szemben – azon túl, hogy szakembereink személyesen is találkoznak a páciensekkel – hogy minden esetben ultrahangvezérelt mintavételt alkalmazunk, továbbá a szövettani kenetet is a saját szakembereink értékelik ki házon belül.”

A diagnózis az esetek többségében szerencsére negatív

„2017 óta már nem dolgozom az állami egészségügyben, így szinte kizárólag a hozzánk forduló páciensekre és az itt végzett szövettani diagnosztikai munkámra tudok koncentrálni. A legtöbb páciensünk szerencsére nem beteg, hiszen csak a daganatos betegség gyanúja merült fel, amit az aspirációs citológiai vizsgálat később nem igazol. Ezek a páciensek – teljesen érthető módon – nagyon szoronganak, és hatalmas megkönnyebbülést ad a számukra, amikor azt hallhatják tőlünk, hogy a diagnózis nem valamilyen rosszindulatú daganatos betegség. Ezek a pillanatok rengeteg pozitív energiát adnak nekem nap mint nap. Kisebb arányban – a pácienseink mintegy 10-15 százalékánál – persze előfordul az is, hogy rossz hírt kell közölnöm. Ezekben az esetekben is jobb azonban a teljes bizonyosság, mint a korábbi bizonytalanság, amely lelkileg rendkívül megterhelő, ha hónapokon, esetleg éveken keresztül is fennáll. Szinte naponta akad olyan páciensünk, aki korábban hónapokat, esetleg éveket töltött azzal, hogy egyik orvostól a másikig ment, anélkül, hogy sikerült volna felállítani a diagnózist. A mi szakembereink gyakorlatilag azonnal a végére járnak, hogy mi a pontos diagnózis, ami a több hónapos, esetleg éves várakozás után komoly megkönnyebbülést ad a hozzánk fordulóknak” – mondja a patológus szakember.

Térítésmentes segítségnyújtás a legjobb hazai ellátóhely azonnali megtalálásában rosszindulatú daganat esetén

Az Eurofins Medserv Kft. szakemberei az évek során olyan kapcsolatrendszert alakítottak ki, amely lehetővé teszi számukra a rosszindulatú daganattal diagnosztizált betegek lehető legjobb ellátásának megszervezését. „A korábbi évek alatt kialakított kapcsolatrendszerünknek köszönhetően mára megvalósult az is, hogy a tumoros betegekeinket egy-két nap elteltével – tehát nagyon gyorsan, hiszen a kezelést minél előbb meg kell kezdeni – a lehető legjobb hazai ellátóhelyekre tudjuk irányítani. Ez szintén olyasmi, amit Magyarországon nem minden intézményben kapnak meg a daganattal diagnosztizált betegek. A betegút megszervezését mindenfajta további térítés nélkül végezzük el, méghozzá egyszerűen azért, mert számunkra ez jó érzést ad. Egy rosszindulatú emlődaganat esetében például azonnal onkológus szakembert is ajánlunk – feltéve persze, hogy nem a beteg már meglévő onkológus kezelőorvosa küldte hozzánk mintavételre – illetve gyakorlott sebész kollégát is javaslunk, amennyiben műtétre van szükség. A beteg így gyakorlatilag pár napon belül a remélt gyógyuláshoz vezető útra kerül” – hangsúlyozza Járay Balázs.