dr Székely Eszter patológus, citológus

„Nem minden patológus szeret személyesen is találkozni a betegekkel, én azonban citológiai mintavétellel is foglalkozom, ahol a sikeres munka elengedhetetlen feltétele, hogy barátságos, nyitott légkört teremtsünk, ahol a pácienseknél feloldható az esetleges kezdeti zárkózottság” – mondja munkája emberi oldaláról dr. Székely Eszter patológus és citológus szakorvos. „A munkám másik alappillére a folyamatos szakmai fejlődés: a tudományos folyóiratokban az elmúlt években már több mint 50 közleményt publikáltam, és folyamatosan járok a patológia és a citológia legújabb eredményeit ismertető hazai és nemzetközi konferenciákra is, előadóként is.”

„1986-ban végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán: az egyetemen a patológiai gyakorlatvezetőm volt rám az egyik legnagyobb hatással, így már ezekben az években is fontolgattam, hogy talán ezt a szakterületet fogom választani a későbbiekben. Volt még egy komoly érv, ami emellett a szakterület mellett szólt: már a végzéskor is volt két kicsi gyermekem, és féltem attól, hogy ha nagyon elmerülök a klinikai ellátásban, akkor nem lesz elég időm foglalkozni velük. A patológia ebből a szempontból azért tűnt jó választásnak, mert nem kell aktívan részt venni a betegellátásban, a munkaidő nagy részében mikroszkópos elemző munkát kell végezni. A harmadik szempont pedig, ami a patológiai pálya mellett szólt, az a folyamatos szakmai fejlődés: több orvossal is beszéltem akkoriban, akik egybehangzóan állították, hogy a patológiai karrier során az ember egyre több tudást halmozhat fel, egyre szélesebb lesz a látóköre. A folyamatos fejlődés lehetősége – a két másik említett tényező mellett – meggyőzött róla, hogy ezt az orvosi szakterületet válasszam, amit utólag sem bántam meg: a gyakornoki munkát követően 1996-ban szereztem meg a patológiai szakvizsgám” – mondja szakmai pályafutásának kezdeteiről dr. Székely Eszter.

„Nemcsak a sejteket vizsgálom, a páciensekkel is sokat beszélgetek”

„A szakvizsga utáni években született két újabb gyermekem, és amikor a gyesről visszajöttem, akkor találkoztam Járay Balázzsal, a Medserv Kft alapítójával és ügyvezetőjével, aki a citológiai munka rejtelmeibe is elkezdett beavatni. 2001-ben szereztem meg a citológiai szakvizsgát és a Medservnél azóta is ez a terület a fő profilom: ez annyiban más, mint a patológia, hogy itt a vizsgált páciensekkel is közvetlen a kapcsolatom. Én végzem ugyanis a citológiai mintavételt, ami nem csak annyiból áll, hogy vékonytűvel megszúrom a pácienst, hanem az állapotukról, az életmódjukról és a kórelőzményükről is elbeszélgetek velük. Ez a munkám emberi, személyes oldala: vannak, akik nehezen nyílnak meg, és nehezen beszélnek arról, hogy korábban volt már például valamilyen rosszindulatú daganatos betegségük vagy más komolyabb problémájuk. Ez azonban nagyon fontos információ, mert sokban segíti a citológiai minta elemzése során a helyes diagnózis felállítását. Empátiára van szükség, hogy a páciens megnyíljon, ezért mindenkivel türelmes vagyok, és éreztetem, hogy előttem nem kell szégyellniük semmilyen korábbi betegséget. Ugyanezzel a mentalitással állok hozzá a páciensekhez a citológiai lelet eredményének közlésekor: ezt nem mindenki szeretné személyesen hallani, sokan azonban igen, és ilyenkor szintén empatikusnak kell lenni. Pozitív lelet esetén az egyik lehetőség, ha a talált elváltozás jóindulatú: aki nem járatos a patológiában, annak ez nem magától értetődő, hogy mit jelent, ezért ezt részletesen elmagyarázom. Ha pedig rosszindulatú elváltozást találunk, ugyancsak leülök a beteggel, és amennyiben szükségét érzem, pszichológus segítségét is ajánlom a számukra. Tapasztalataim szerint a pszichológiai konzultáció sokat segíthet egy-egy nem várt diagnózis elfogadásában, feldolgozásában, különösen akkor, ha valaki a rossz hírt kezdetben egyáltalán nem tudja elfogadni.”

Folyamatos szakmai fejlődés nélkül ez az orvosi pálya is elképzelhetetlen

„Nem minden patológus szeret egyébként emberekkel foglalkozni, de rám ez nem igaz. Fontos számomra az emberi kapcsolódás, furcsán érezném magam, ha kizárólag sejteket vizsgálnék. A patológiai és a citológiai szakmában a mikroszkópos és a páciensekkel végzett munka is helyet kap, ami ideálisan passzol a személyiségemhez” – mondja a doktornő, aki 2001 óta egyetemi adjunktusként is dolgozik a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetében.

„Ahogy minden más orvosi szakterületen, a patológiában és a citológiában is nagyon fontos a folyamatos szakmai fejlődés. 1996 óta vagyok tagja a Magyar Patológusok, 2000 januárja óta pedig a Magyar Citológusok Társaságának. 2009-ben mindkét társaságba vezetőségi tagnak választottak. A citológián belül – bár mindenféle mintával foglalkozom – talán az uropatológiai terület az, amely az egyik specialitásommá vált. Amellett, hogy az aspirációs citológiai ambuláns rendeléseken hetente négyszer én magam veszem a betegek mintáit, a Semmelweis Egyetem Patológiai Intézet szövettani anyagának leletezésében is aktívan részt veszek, itt az egyik legtöbb esetet leletező szakorvos vagyok. Oktatási tevékenységet is végzek, emellett folyamatosan publikálok is, angol és magyar nyelven egyaránt” – mondja jelenlegi tevékenységeiről dr. Székely Eszter.

Ha nincs még a páciensnek kezelőorvosa, mi segítünk találni

„A Medservben végzett ellátás egyik fő előnye, hogy a diagnózis közlését követően sem hagyjuk magukra a pácienseket. Ha jóindulatú elváltozásról van szó, akkor rendszerint nincs komolyabb tennivaló azon kívül, hogy a páciens a későbbiekben folyamatos kontrollvizsgálatokon vegyen részt. Rosszindulatú elváltozás esetén pedig két eset lehetséges: a páciensnek már van kezelőorvosa, aki hozzánk küldte, így ilyenkor nem kell kezelőorvost találni. Más esetekben viszont a páciensek tanácstalanok, mi viszont segítünk nekik: tumoros betegséggel diagnosztizált betegeinket néhány nap elteltével – tehát nagyon gyorsan – a lehető legjobb hazai ellátóhelyekre irányítjuk. Ez azért nagyon fontos, mert a szükséges kezelést ezekben az esetekben a lehető leghamarabb meg kell kezdeni. A hazai egészségügyi ellátórendszerben ezt a fajta segítséget nem mindenhol kapják meg a betegek. A betegút általunk történő megszervezése nem jelent plusz költséget a pácienseinknek. Ha például egy hölgynél rosszindulatú emlődaganatot mutat a citológiai vizsgálat, akkor amellett, hogy onkológus szakembert is tudunk javasolni, sebész kollégát is ajánlunk, ha műtétre lenne szükség. A műtét és az azt követő onkológiai kezelés minél hamarabb történő megkezdése maximalizálja a későbbi sikeres felépülés esélyeit.”

Szakmai önéletrajz

1961-ben születettem Budapesten.

1979-ben érettségiztem az ELTE Trefort utcai –akkori nevén Ságvári Endre gyakorló gimnáziumában.

Házasságkötésem éve 1981, férjem Pálos György.

Négy gyermekünk született; Gergely 1984-ben, Hanna 1986-ban, Péter 1988-ban, Kata 1991-ben.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán 1986-ban végeztem.

Azóta folyamatosan, 2001 óta egyetemi adjunktusként dolgozom a SOTE II. sz. Pathológiai intézetében.

Pathológia szakvizsgámat 1996-ban, cytológia szakvizsgámat 2001-ben szereztem.

1996 óta vagyok tagja a Magyar Pathológusok, 2000 januárja -alakulása -óta tagja a Magyar Cytológusok Társaságának. 2009-ben mindkét társaságba vezetőségi tagnak választottak.

1987 óta a magyar medikusok, 1994 óta pedig az angol medikusok oktatásában is részt veszek.

Rendszeresen tartok magyar ill. angol nyelven tantermi előadásokat harmadéves medikusok számára, ill. a felsőbb évfolyamok klinikopatológiai oktatásában veszek részt.

E mellett a posztgraduális képzés keretében szakorvosjelöltek számára tartok előadásokat cytológia, ill. uropatológia témakörben, – ezek a patológián belül a speciális érdeklődési körömbe tartoznak.

1995 óta a Dr. Járay Balázs vezette cytologiai munkacsoport tagjaként hetente négyszer az aspirációs cytológiai ambuláns rendeléseken dolgozom, a betegek mintáit magam veszem, ill. leletezem.

E mellett az Intézet szövettani anyagának leletezésében az egyik legtöbb esetet leletező szakorvos vagyok.

Az értekezés témájában megjelent közleményeim impakt foktora 6,691. Az egyéb, idegen nyelven megjelent közleményeim száma 21, melynek összesített impakt faktora 16,62, mindezek mellett magyar nyelven megjelent közleményeim száma 29.

A tudományos cikkek, közlemények mellett 1999-ben video oktatási filmet készítettem medikusok számára a szigorlati szövettani anyagról.

2005-ben megalakítottam és vezetem az azóta csaknem folyamatosan működő Rákászok zenekart, ami hazai és nemzetközi pathológus, ill. társszakmák kongresszusain lép fel.

2003-ban kiváló oktató, 2011-ben Pro Sanitate díjat kaptam, e-mellett az Egészségügyi Miniszter Elismerő Oklevelét a citológiai munkacsoport – Dr. Járay Balázs, Dr. Istók Roland, Dr. Székely Eszter, Balotayné Krámer Mónika – tagjaként.