A citológiai vizsgálatok elsősorban olyan mikroszkópos morphologiai vizsgálatok, melyek daganatos betegségek felismerését szolgálják, egy részük, mint például a cervix, vizelet, köpet citológia inkább szűrő jellegű beavatkozás, azaz az egészséges populációból hivatott kiemelni a tünet- és panaszmentes daganatos vagy daganatmegelőző állapotban szenvedő betegeket. Más a szerepe a diagnosztikus citológiai vizsgálatoknak, melyet akkor alkalmazunk, ha valamilyen tumorgyanús elváltozást észlelünk az egészségügyi ellátáshoz forduló páciensben.

ő szempont a sejtes összetétel, fontos megitélni, hogy vegyes sejtpopulatioval állunk szemben, vagy monoton sejtkép figyelhető meg. Amennyiben monoton sejtkép van, vagy egy sejtclon dominál, annak megállapítása igen fontos, hogy kicsiny sejtek, vagy nagy sejtek alkotják a monoton sejtpopulatiót.

Mind az orvosi közéletben, mind a szakirodalomban vita tárgyát képezi, hogy milyen haszna van a megnagyobbodott nyirokcsomók vékonytű aspirációs citológiájának. Az alapellátásban megjelenő megnagyobbodott nyirokcsomókkal rendelkező betegek igen nagy százalékának reaktív elváltozás áll a nyirokcsomó megnagyobbodás hátterében, ezért ezek sebészi excisioja mindenképpen kerülendő, ezen betegek szűrésére alkalmazott módszer általában a vékonytű aspirációs citológia. A citológiai vizsgálat fő feladata a malignitásra vagy specificus gyulladásra gyanús nyirokcsomóval bíró betegek kiválasztása a sebészi beavatkozáshoz, mely a részletes szövettani feldolgozást szolgálja. Az említett feladat igen nagy felkészültséget kíván a citopatológusoktól, erősen személyfüggőek az eredmények, ezért a klinikusok általi elfogadottsága is igen változó.

A daganatos betegségek felismerése során – a legtöbb esetben – először mindig csak a tumor jelenlétének gyanúja állapítható meg. Ezt követően az esetek nagy részében minél hamarabb el kell végezni a tumorból történő mintavételt, amellyel nagy pontossággal eldönthető, hogy jó- avagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.