Tudástár
A méhnyakrák szűrése: a hrHPV-vizsgálat szükséges, de nem elégséges
Hosszú évtizedeken át egyedül a citológiai vizsgálat képezte a nőgyógyászati szűrés alapját. Később, a magas kockázatú humán papillómavírusok (hrHPV) onkogén szerepének felismerése nyomán a hrHPV-tesztek is világszerte bekerültek a méhnyakszűrési protokollokba. Azonban e két vizsgálat, bármilyen sorrendben végzik is őket, együttesen sem tudja minden esetben megbízhatóan megbecsülni a méhnyakrák vagy az előrehaladott rákmegelőző állapotok fennállásának valószínűségét. Ezért a modern szűrőprotokollok olyan molekuláris vizsgálatokat is magukban foglalnak, amelyek a hrHPV pontos altípusának megállapításán, illetve a daganatkeletkezés árulkodó molekuláris jeleinek kimutatásán keresztül tovább pontosítják a kockázati besorolást. A ma elérhető leghatékonyabb szűrővizsgálatok, amelyek biztosítják a magas kockázatú páciensek kolposzkópiára való irányítását, de minimalizálják a felesleges beavatkozások számát, a hrHPV-státusz, a citológiai kép és a molekuláris vizsgálati eredmények integrált értékelésén alapulnak.
A méhnyakrák teljes eliminálása megvalósítható cél
A méhnyakrák ma a nők leggyakoribb rosszindulatú daganatai közé tartozik: mind előfordulását (6,6%), mind az általa okozott halálozást (7,5%) tekintve a negyedik helyen áll világszerte. Ennek fényében első pillantásra álomnak tűnhet az Egészségügyi Világszervezet víziója, mely szerint megfelelő erőfeszítésekkel a méhnyakrákot – néhány másik ráktípus mellett – az elkövetkező néhány évtizedben eltörölhetjük a föld színéről.
Aspirációs citológia
A vékonytű aspirációs citológia (vékonytű biopszia, finomtű biopszia, fine needle aspiration biopsy, FNAB) a citológiai, azaz sejttani vizsgálatok egyik legmodernebb és legdinamikusabban fejlődő ága, mely a korszerű daganatdiagnosztika ma már elengedhetetlen része, illetve a kezelt daganatos betegek nyomonkövetésének fontos vizsgáló eljárása. Elnevezése a beavatkozás technikájára utal, vékony tűvel biopsziázva a daganatot, sejteket aspirálunk vákuum segítségével, melyet fecskendővel hozunk létre.
A citológia és a HPV-tipizálás szerepe a méhnyakrák-szűrésben
Az utóbbi évtizedekben világossá vált a citológiai vizsgálatokat végzők számára, hogy a humán papillómavírus- (rövidítve HPV) fertőzéssel összefüggésben jellegzetes morphologiai eltérések figyelhetőek meg a méhszáj laphámsejtjeiben. A condylomával összefüggő hámelváltozások már nagyon régóta ismertek voltak, jelesen a koilocyták jelenléte a hámban, melyek belsejében a múlt század hatvanas éveiben elektronmikroszkópos vizsgálattal igazolták az 50 nanométer nagyságú vírusrészecskéket, melyek a humán papillómavírusnak feleltek meg. Ezen sejtekben a későbbi időkben DNS-vizsgálatokkal, illetve PCR-vizsgálatokkal is igazolták a HPV jelenlétét.
Az aspirációs citológia szerepe a daganat terápiában
A citológiai vizsgálatok elsősorban olyan mikroszkópos morphologiai vizsgálatok, melyek daganatos betegségek felismerését szolgálják, egy részük, mint például a cervix, vizelet, köpet citológia inkább szűrő jellegű beavatkozás, azaz az egészséges populációból hivatott kiemelni a tünet- és panaszmentes daganatos vagy daganatmegelőző állapotban szenvedő betegeket. Más a szerepe a diagnosztikus citológiai vizsgálatoknak, melyet akkor alkalmazunk, ha valamilyen tumorgyanús elváltozást észlelünk az egészségügyi ellátáshoz forduló páciensben.
Pajzsmirigy betegségek citológiája
A képalkotó vizsgálatok, úgymint szcintigráfiás vizsgálat és ultrahangos ( UH ) vizsgálat mellett a pajzsmirigy betegségeinek legjobb és legbiztonságosabb diagnosztikus módszere a vékonytű aspirációs citológiai vizsgálat. Az elnevezésből következik, hogy vékony tű, mely mindössze 0.6 mm vastag ( 23 G ) és gumidugattyús fecskendő segítségével vákuumot képezve sejteket nyerünk ki az elváltozásból, majd ezt tárgylemezre szélesztve, megfelelően fixálva és festve mikroszkóp alatt vizsgáljuk. A beavatkozás minimális fájdalommal és kellemetlenséggel járhat csupán, érzéstelenítés nem szükséges.
Az emlőelváltozások vékonytű biopsziája
Az emlőkben levő csomók általában nagyon komoly diagnosztikus problémát jelentenek mind a radiológusok, mind sebészek, mind patológusok számára.
A nyirokcsomók aspirációs citológiája
ő szempont a sejtes összetétel, fontos megitélni, hogy vegyes sejtpopulatioval állunk szemben, vagy monoton sejtkép figyelhető meg. Amennyiben monoton sejtkép van, vagy egy sejtclon dominál, annak megállapítása igen fontos, hogy kicsiny sejtek, vagy nagy sejtek alkotják a monoton sejtpopulatiót.
Szövettani vizsgálatok metodikája
A megfelelő fixáló eljárások alkalmazása elengedhetetlen az optimális minőségű szövettani metszetek elkészítéséhez, ezek közül általános gyakorlatban 4-8 %-os pufferolt formalint használjuk rögzítésre, melybe a műtéti preparatumot, illetve a biopsziás anyagot azonnal kell elhelyezni, általános szabály szerint az adott műtéti preparatum térfogatának tízszerese kell hogy legyen a fixáló anyag.
Nyirokcsomók ultrahang vezérelt vékonytű aspirációs citológiája
Mind az orvosi közéletben, mind a szakirodalomban vita tárgyát képezi, hogy milyen haszna van a megnagyobbodott nyirokcsomók vékonytű aspirációs citológiájának. Az alapellátásban megjelenő megnagyobbodott nyirokcsomókkal rendelkező betegek igen nagy százalékának reaktív elváltozás áll a nyirokcsomó megnagyobbodás hátterében, ezért ezek sebészi excisioja mindenképpen kerülendő, ezen betegek szűrésére alkalmazott módszer általában a vékonytű aspirációs citológia. A citológiai vizsgálat fő feladata a malignitásra vagy specificus gyulladásra gyanús nyirokcsomóval bíró betegek kiválasztása a sebészi beavatkozáshoz, mely a részletes szövettani feldolgozást szolgálja. Az említett feladat igen nagy felkészültséget kíván a citopatológusoktól, erősen személyfüggőek az eredmények, ezért a klinikusok általi elfogadottsága is igen változó.
A hasnyálmirigy aspirációs citológiai vizsgálata
A pancreas daganatai nem tartoznak a leggyakoribb daganatok közé, viszont annál rosszabb prognózisúak. A halálozási statisztikákban a pancreas malignus tumorai a 4.,5. helyen állnak a daganatos betegségek között. A pancreas tumorai általában malignusak, a ductalis adenocarcinomák 2 éven belül gyakorlatilag 100 %-ban halálhoz vezetnek, míg a ritka benignus laesiok sebészi úton eltávolíthatóak, curativak, ezért fontos a pancreas betegségeinek preoperatív diagnosztikája, illetve a műtétet kiváltó citológiai diagnózis.
Az aspirációs citodiagnosztika szerepe az emlőrák szűrésben
Az emlőkben röntgen-morfológiai vizsgálattal látott elváltozásból vékonytű-technikás aspirációs eljárással nyert minta sejtmorfológiai vizsgálata és annak minősítése, az aspirációs citodiagnosztika, a kiegészítő vizsgálatsornak nélkülözhetetlen eleme. Célja, hogy tapintható, vagy képalkotó eljárással lokalizált emlőbeli elváltozásból punkció útján nyert sejtek morfológiai vizsgálatával hozzájáruljon a folyamat biológiai természetének tisztázásához és a további tennivalók eldöntéséhez.
Tumorgyanú esetén nincs idő a várakozásra
A daganatos betegségek felismerése során – a legtöbb esetben – először mindig csak a tumor jelenlétének gyanúja állapítható meg. Ezt követően az esetek nagy részében minél hamarabb el kell végezni a tumorból történő mintavételt, amellyel nagy pontossággal eldönthető, hogy jó- avagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó.
